2016. december 28., szerda

MATARKA és az EPA, mint a Magyarországon megjelent földtudományi folyóiratok egyik szuper keresője

Már írtam egy régebbi bejegyzésemben a MATARKA-ról, de mindig hangoztatom az olvasóim körében, hogy milyen hasznos, nagy tartalomjegyzék kereső a neten. 
Nagy előrelépés, hogy több, eddig nem található földtani témájú folyóiratok ingyen elérhetőek és olvashatóak PDF formában a weben. Köszönhető ez több könyvtáros kolléga munkájának, akik az Országos Széchényi Könyvtárban, a Miskolci Egyetem Könyvtárában és az Országos Földtani Szakkönyvtárban dolgoznak.
A keresés lényege, hogy ha földtudományi témában keresünk cikket, a MATARKA-ban és ha van elérhető PDF-ben, akkor tovább linkel az EPA oldalára. Természettudományok és matematika" esetében: 335 tételt jelenít meg.
Itt lehet olvasni és akár  letölteni a dokumentumot. Persze lehet közvetlenül az EPA-ban is keresni. Itt, ha téma szerint böngészünk, a "
Felsorolom a legfontosabb földtani témájú folyóiratok elérhetőségét.

Ezek a folyóiratok a Földtani Intézet kiadványai:
  A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványai:
 MÁELGI kiadványa:
A KFH, majd az MGSZ kiadványa:
A munka folyamatosan halad, mert vannak még folyóiratok, melyek digitalizálásra várnak, ilyen pl. a MKFI és MÁFI Évkönyvek. Ennek legjobban azok tudnak örülni, akiknek nem sikerül eljönni Budapestre a Földtani Könyvtárba, hogy megnézze és kölcsönözhesse a köteteket, legyen az hazai vagy külföldi olvasó.
A diákoknak fontos megjegyeznem, hogy más kiadású folyóiratok tartalomjegyzékében is lehet keresni, mint pl. a TermészetBúvár, Természet Világa és az Élet és Tudomány. Ezek általában az iskolai könyvtárakban elérhetőek nyomtatottan. Ha rákeresek a MATARKÁ-ban, hogy földtudományok szerint listázza a folyóiratokat, akkor 60 tételt dob ki. Van közötte egyetemi és társulati kiadvány is. Ezáltal, ha valamely témában kell írni egy dolgozatot vagy diákpályázatot, akkor ez nagy segítség lehet. Persze, mindig mondom, hogy "NINCS MINDEN A NETEN", de állítom, hogy a Földtani Könyvtárban a hazai földtani folyóiratok 95-99 %-a megtalálhatóak nyomtatott, eredeti formában.

Meg kell említenem az MTA kiadványát is, amely itt érhető el:
Ennek a folyóiratnak a további számai előfizetés útján az Akadémiai Kiadó honlapján és a http://www.eisz.hu/hu/licenszek/osszes/Akademiai_Folyoiratok/licensz.html olvasható.

Az EPA oldalát érdemes szinte havonta figyelni, mert folyamatosan bővül új folyóiratokkal!
Jó böngészést kívánok!



2016. december 27., kedd

Földtani témájú ajándékok

Kedves Olvasóim!

Utólagosan is kívánok Boldog Karácsonyt! Ajándékozások megtörténtek a családoknál, barátoknál, de mindig lesz újabb ünnep (pl. szülinap), amikor keresgélni lehet, hogy mit kapjon a csemete.:-)
Kicsit mazsoláztam a neten...
Lehet pl. a Magyar Posta által kiadott bélyegek a Földtani Kincseink címmel, mely 2016 nyarán jelent meg:
foldtani_blokk_s

Lehet pl. könyv Kaszap Andrástól, mely 1974-ben jelent meg:

Dr. Kaszap András: Földtani kiegészítés az országjárás-vezetők kézikönyvéhez
(Forrás)
vagy egy 2015-ben kiadott könyv Molnár Bélától:

Molnár BÉla: A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana
(Forrás)

2016. november 5., szombat

Tamariska-domb Csepelen, Természetvédelmi Terület

A felvételeket még tavaly nyáron készítettem. Nagyon meleg volt:-) Az útvonal nem hosszú, kb. 40 perc séta, még anyukám is végig ment rajta! Van azért nagyobb szintkülönbség és lehet bozótosabb ösvényeken is végig menni, de a területet védve, körben zárt a kerítése, ezért pl. nem tud kiszaladni egy gyermek az utcára. Sajnos nincs játszótere, de nem is erre akarták a hangsúlyt fektetni, hanem az oktatásra, pihenésre. A domb tetején van egy sík terület, ahol meg lehet pihenni, padok vannak és akár nyársalni is van mód. A több táblából álló tanösvény szövege és képi világa a diákoknak segít, hogy megismerjék közvetlen környezetüket. Védett növényeket és állatokat is felsorolnak rajta. Nem csak családi programnak, de környezetórának is kiváló lehet. Hogy ez a terület természetvédelmi területté váljon, elhivatott lokálpatriótáknak - köztük Tenk Andrásnak és társainak a munkája- és az önkormányzat anyagi segítsége is kellett, hogy ez sikerüljön.


"A Tamariska-domb összesen 8 védett növényfajnak ad otthont. Legértékesebb élőhelyein, a homoki gyepeken megtalálható a magyar csenkesz, a homoki fátyolvirág, a homoki árvalányhaj, a budai imola, a báránypirosító vagy a homoki csüdfű. Az állatvilág is változatos, hiszen összesen 50 védett faj él ezen a területen – elsősorban olyanok, amelyek sikeresen alkalmazkodnak a környező lakóövezet zavaró hatásaihoz. A dombon fekvő feketefenyves ligetben fészkel és telel át az erdei fülesbagoly.
A Tamariska-domb a környező kertvárosi lakóövezet egyetlen nagyobb területű zöldfelülete, ennek megfelelően a csepeliek korábban is használták kikapcsolódásra, pihenésre. Országos jelentőségű védett természeti területként ez a funkció – a természeti értékek megőrzését, fenntartását és bemutatását prioritásként kezelve – továbbra is fennmaradhat."


Főbejárat, díszes fakapuval


Nyitvatartás

A tanösvény egyik táblája


Ha pedig nem a földrajzi és földtani érdekességek érdeklik a látogatókat, akkor van a domb alatt egy bunker is. Persze ez nem látogatható folyamatosan csak szervezett program keretében.


További olvasnivaló:

Mentők Lapja és Kadic Ottokár 110 évvel ezelőtt

Könyvtári polcrendezésem folytán bukkantam egy folyóiratszámra a Mentők Lapjából. Először azt hittem véletlenül került oda, mivel ez nem a gyűjtőkörünk és amikor kivettem a "papucsból", láttam, hogy Kadic Ottokár (1876-1957) írt benne egy cikket "A tűzhányókról és a földrengésekről" címmel. Az akkori könyvtáros lerakta a különlenyomatok közé a Kadic O. cikkekhez és gondolom nem akarta szétvágni az újságot. Teljesen meglepődtem, hogy volt ilyen folyóirat és hát nagyon szép a címlap grafikája is. A mentőautók "őse" a lovaskocsi látszik rajta. Ez a szám 1906-ban jelent meg, mely a 4. évf. 5. száma volt és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Közlönye. A folyóiratot megnéztem a világhálón és még mindig megjelenik csak most már digitálisan
ld.: http://www.mentok.hu/mentok_lapja.html Hihetetlen, hogy 110 éves kiadványt nézegetek és a szövege, az aktualitás nem változott. A következő cikk pl. dr. Kovách Aladártól "Az uszás, mint mentő eljárás" -ról szól. 












Kadic Ottokár horvát származású magyar geológus, paleontológus volt, a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.
Kadic Ottokár
A népszerűsítő cikk apropója, hogy 1906-ban ismét kitört a Vezúv Olaszországban. Leírja, hogy alakul ki a vulkán, milyen tulajdonságai vannak, milyen a felépítése, milyen veszélyei vannak az emberre nézve. Ebben az évben hazánkból Lóczy Lajos Nápolyba utazott és Raffaele Vittorio Matteucci vendége volt. Az obszervatóriumból a lehető legközelebb figyelte az eseményeket. Még szakszerű leírás nem volt erről a vulkánkitörésről, viszont az 1872. évben történt katasztrófához hasonlított, amit két oldalon keresztül ismertetett. 1872. márciusában már dörgésekkel járó salakkivetések voltak és április 24-én du-án 3 és 4 óra között tűzhányó hamukúpja több helyen felszakadt és egy óriási tűzoszlop emelkedett. Ezután több lávafolyam a hegy oldalán mindenhol ömleni kezdett. Pár ezer lakos naivan elindult, hogy megnézzék közelebbről a katasztrófát. Este még lehetséges volt lóháton fáklyával megnézni Atrio del Cavallo lávamezőt, de nem tartott sokáig. Az emberek lábai alatt dübörgött a talaj, majd sötét füst és kénes gázok lepték el a környéket. A megrepedt hegy oldalán kitóduló izzó láva beborította a nézelődőket. Másnap 87 halottat találtak és 20 személy eltűnt.  A vulkáni kitörés még április 27-ig tartott. 
A cikk folytatásában a földrengéseket ismerteti, melyek a vulkánkitörések előtt és közben történik és milyen érzékeny műszerekkel lehet ezeket mérni. Hazánkban 1882. óta működik földrengési bizottság és a fővárosban létesült 1905-ben szeizmológiai intézet is. A műszeres regisztrálás 1902. március 1-jén kezdődött Budapesten a Földtani Intézet pincéjében felállított Omori-Gablovitz-féle szeizmográffal.
A cikk végén a folyóirat szerkesztősége kéri a lakosokat, orvosokat és mentőket, hogy minden, a mentéssel kapcsolatos ügyet közölni szíveskedjenek velük!

Momento: Idén, 2016. 08.24-én ismét volt földrengés Olaszország középső részén, sajnálatos módon emberek is megsérültek és halálos áldozatok is voltak. Az ország pont két törésvonalon fekszik. Ezekre a katasztrófákra sajnos nem lehet eléggé felkészülni. Újabb földrengés volt Olaszországban 2016.11.03-án!





2016. október 22., szombat

Program: ISMERETTERJESZTŐ KONFERENCIA: 2016. 11. 19. Veszprém

A Bakonyi Természettudományi Múzeum (Zirc) és a Pannon Egyetem (Veszprém) közös szervezésében a klímaváltozásról tartanak szakmai előadásokat, melyre 12 éves kortól lehet részt venni. A rendezvény fővédnöke Juhász Árpád geológus. Ingyenes program, de regisztrációhoz kötött: btmbtk.zirc@gmail.com e-mail címen lehet jelentkezni.
Részletek a plakáton.



Egy kis infó a klímaváltozás okairól:





Program: FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG: 2016. 11. 12-13. Budapest


Ha valaki még nem járt a Természettudományi Múzeumban, akkor ne hagyja ki az ez évi rendezvényt, melynek ismét a Magyar Természettudományi Múzeum ad helyet a Ludovika tér 2-6. szám alatt, melynek tavaly is nagy sikere volt. A Földtani Intézeten kívül szakmai szervezetek, egyesületek, múzeumok, egyetemek is felvonulnak.
Többféle program közül lehet választani a két nap alatt. Lesznek előadások, pl. vulkánkitörésekről, ősmaradványokról, drágakövekről, Eötvös Lorándról és a geofizikai kutatásokról. Ezen kívül ismeretterjesztő filmvetítéseket tartanak, interaktív gyerekprogramok lesznek a kisebbeknek (puzzle kirakás, mikroszkopizálás, kőzetfelismerés stb.). Lesz kedvezményes ásvány - és könyvvásár is.

Programról bővebben, ld.:

Fotó:
Forrás: http://www.foldtan.hu/



2016. október 16., vasárnap

Magyarországi földtani térképek. 1. rész

Egy gyermek általában földgömbbel találkozik először, ha kirándulni jár a családjával, akkor turista térképpel, ha új városban járnak, akkor várostérképpel, ha pedig autóval utaznak, akkor autóatlasszal. A diákok felső tagozatban láthatnak földrajz atlaszt.
És hát milyen egy földtani térkép? Hasonló és mégis más, mint egy topográfiai térkép. Települések vannak rajta, felszíni vizeket is bemutatja, úthálózat is lehet, ebben hasonló. A különbség viszont maga a földtani térkép mellett - mely többféle méretarányban készülhet-  a jelkulcs (a különböző korú kőzetek neve, színe stb.), a szelvényrajz A és B pont között, mintha vízszintesen elmetszették volna a földet és lehet rajta hosszanti szelvény is, ahol az egymás alatti kőzettípusokat jelölik több 100 méteren keresztül. Egy vagy több szerzője lehet, ha sorozatban jelent meg, akkor van sorozatszerkesztője is. Ezenkívül megjelenési helye, kiadója, kiadási éve és a nyomda neve is szerepel. Ha pedig volt a területről már régebbi földtani felvétel, akkor annak a készítőjét és évét is feltüntetik, de lehet még rajta bányák lelőhelye stb.
A kezdeti kézzel színezett térképek után jött a nyomda által kinyomott színes térképek, majd készültek műanyag dombortérképek is, ezután jelentek meg a XXI. században a digitálisan szerkesztett földtani térképek. A számítógép segítségével nagyon sok információt lehet megtalálni rajta. Legyen pl. fúráspontnak a teljes leírása vagy geokémiai adatok.
Milyen típusú földtani térképek lehetnek?

  1. Fedett 
  2. Fedetlen 
  3. Észlelési 
  4. Mérnökgeológiai
  5. Szerkezetföldtani
  6. Geokémiai
  7. Vízföldtani 
  8. Fúráspont  

Lehet még másféle térkép is, melyre későbbiekben kitérek.

Hol lehetnek földtani térképek? 
Nem csak önállóan jelenhetnek meg, hanem könyvben és folyóiratban is találhatunk belekötve vagy mellékletként hajtogatva a végén egy tokban. Az önálló térképekhez külön térképmagyarázó (könyv) készült, amihez pedig nem nyomtattak, azoknak kéziratban lehet leírása.

Kik készítik a földtani térképeket?
Amikor, kb. 11 évesen apukámtól megtudtam, hogy van olyan szakma, hogy GEOLÓGUS, akkor megnéztem, pontosan mi a jelentése az Új magyar lexikonban. Ha jól emlékszem ez állt benne: "Ásványi nyersanyagokkal és földtani térképezéssel foglalkozó szakember."
Persze később megtudtam, hogy milyen sok más szakember is kell, hogy ilyen típusú térkép készüljön.
William Smith (geologist).jpg
Smith, W. 


A geológus képzés megjelenése előtt a bányászok foglalkoztak földtani térképezéssel.
Már i.e. 1300 körül Egyiptomban készült az aranyról bányatérkép, melyet "Torinoi papirusz-nak" neveznek, de ugorjunk egy "nagyot" az időben.

Külföldön Christopher Packe 1743-ban rajzolt eltérő kőzettani felépítésű területeket, majd Gottlieb Gläser szász bányamester 1755-ben színezéssel is elkülönítette a kőzettípusokat. William Smith (angol geológus) a XIX. sz. elején a földtani térképeket rétegtani alapon szerkesztette meg, és az ősmaradványok kormeghatározó szerepét is felismerte.
Magyarországon az első bányászokat képző iskola Selmecbányán jött létre 1735-ben, majd 1770-ben Akadémiává alakult.


 A bányászatot főleg az arany-, ezüst-, réz- és kősóbányászat képezte, mely királyi monopólium volt. Ezek jövedelme a bécsi udvari kamara bevételét gyarapította.
A magánvállalkozások a vasérc bányászatára irányultak. A kőszén felhasználása a szállítás nehézsége és kis igény miatt lassan haladt előre. 
A XVIII. sz. végéig kiadott bányászati térképek ásványtani kapcsolata is volt, melyek 3 csoportra oszthatók:
1. Különböző méretarányú topográfiai térképek földtani vonatkozású jelekkel
2. Áttekintő lelőhelytérképek
3. Részletes lelőhely ill. bányaföldtani térképek előfutárai

A hazai földtan kialakulását döntően befolyásolta, hogy megalakult 1848-ban Videfalván a Magyarhoni Földtani Társulat. A térképezést kezdetben az 1849-ben Bécsben megalakult Földtani Intézet (Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt) dolgozói készítették, melynek vezetője Wilhelm Haidinger volt. Topográfia alapjául a II. katonai felvétel M= 1:28 800 méretarányú lapjait használták fel. A terepen felvett anyagot M=1:144 000-es általános térképekre tették, mellyel az egész Monarchia területét el akarták készíteni. Már itt magyar szakemberek is dolgoztak. Amikor megalakult Budapesten 1869-ben a Magyar Királyi Földtani Intézet, akkor az alapszabályában szerepelt, hogy feladata többek között az ország részletes földtani felvétele, melynek eredményeit a tudomány, a földművelés és az ipar számára kell megismertetni, valamint a földtani térképeket kiadni.
Kezdetben Budapest környékét, a Budai-hegységet,  Bakonyt és a Mecsek-hegységet kutatták. Az eredmények megjelentek a MKFI Évkönyveiben is. 1879-1918-ig tértek át az ÉK-i Kárpátok, Déli Kárpátok és az Erdélyi-medence területének feltérképezésére.

(folyt. köv.)

Forrás: 
Fülöp József: A földtani térképezés története, helyzete és feladatai Magyarországon. In: Fülöp J. - Tasnádi-Kubacska A. (szerk.): 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Bp., MÁFI, 1969. pp. 82-101. (MÁFI Alkalmi Kiadvány) 
Szűcs László: Földmérés és térképezés az ókori Egyiptomban. Geodézia és Kartográfia, 2005. 57. köt. 7. sz. pp. 24-28.