2017. március 6., hétfő

Programajánló: XXXV. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál- 2017.03.11-12.

Már itt a tavasz! :-) Megkezdődnek a jobbnál jobb programok!

Március 11-12.-én (szombat-vasárnap) rendezik meg a Miskolci Egyetemen az Ásványfesztivált. Nem csak szakembereknek, hanem a természetszerető embereknek, családoknak is szól, különböző programokkal. Látványos kiállításokkal, érdekes előadásokkal fűszerezve. Ha pedig valaki vásárolni szeretne, azt is megteheti. A 2016. évi Év ásványa (kvarc) és Év ősmaradványa (barlangi medve) is szerepet kap! 

A rendezők:
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara
Herman Ottó Múzeum Ásványtára
University Sportmarketing Kft.
OMBKE Egyetemi Osztálya
Magyarhoni Földtani Társulat

Rövid leírása itt.
Programok itt.

(Helyszín: 2016-ban a 34. Ásványfesztivál- Miskolc)
 A tavalyi évről több fotó itt található.

(Kép forrása: http://www.falusiturizmus.hu/imageWrapProgram/8524/600.500/asvanykiallitas2.jpg)

2017. március 2., csütörtök

"Mesélő Kövek" túra a Velencei hegységben 2017.03.26-án

Ha szeret valaki kirándulni, akkor itt a remek alkalom márciusban, szervezett keretek között.
Ez a túra Csorvási Nikolett geológus szervezésében zajlik, a Fejér Megyei Természetbaráti Szövetséggel karöltve.
(Cs. N.)
Itt lehet jelentkezni, egyénileg és csoportosan is. A túrák helyszíne a Velencei-hg, a hossza 10, 18 és 30 km. A rajt és a cél: Nyerítő Lovasudvarnál Sukorón.
A résztvevők kapnak térképet, földtani szakvezetést, geotúra kitűzőt. 

További túra lehetőségek, akár osztálykirándulásra is Dr. Tarsoly Péter barlangkutatóval:

És egy kis olvasnivaló: 
Mozer Mária: Ingókövek a Velencei-hegységben.

Szakmai könyv pedig  "A ​Velencei-hegység és a Balatonfő földtana = Geology of the Velence Hills and the Balatonfő", melyet a Földtani Intézet készített. Rövid leírás róla itt. 


Itt pedig olvasható is a könyv.

Kellemes kirándulást kívánok!

2017. február 28., kedd

Országos Földtani Szakkönyvtár térképtári gyűjteményéből válogatás az "Élet és Tudomány" folyóiratban


A Földtani Szakkönyvtár állományában nem csak folyóiratok és könyvek vannak, hanem többek között térképek is.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet egyik kollégája - Dr. Babinszki Edit- havonta bemutat egy érdekes földtani térképet az Élet és Tudomány című folyóiratban. Ez a folyóirat nagy múltú (hetente megjelenik) és mindig törekedett népszerűsíteni a különböző tudományágakban a legfrissebb eredményeket és a nagyközönség részére az érdekességeket. A földtudomány mindig is helyet kapott benne.

A szerző cikkei a "Térképek a múltból" rovatban olvasható, kb. 2 oldalasak és hozzá 1 oldalon a színes földtani térkép digitalizált, kicsinyített változata. Eddig két térképről jelent meg cikk.

1.,
Babinszki Edit: Magyarország geológia térképe, Élet és Tudomány 2017. év. 72. évf. 3. sz. pp. 78-81.

A térkép címe: "Magyarország geologia térképe" M=1:1 000 000. Magyarhoni Geologiai Társulat adta ki 1896-ban. A térkép készítői Böckh János, Koch Antal, Pethő Gyula, Telegdi Roth Lajos, Schafarzik Ferencz, Szontagh Tamás, Gesell Sándor, Halaváts Gyula, Inkey Béla és Posewitz Tivadar.
A színes térképet, melyen a jelkulcsok is rajta vannak, metszette és nyomtatta Posner K. L. és fia térképészeti műintézete Budapesten.

A cikkből kiderül, hogy a térképet árulták és 450 példányt el is fogyott a Bányász- és Geológiai Kongresszus tagjai között. A könyvkereskedői ára 6 forint volt, a társulati tagok pedig 2 forintért vehették meg.


2., 
Babinszki Edit: Térképezés a legszebb földön. - Élet és Tudomány 2017. év. 72. évf. 8. sz. pp. 230-232.

A cikk a Földtani Intézet geológusainak 1970-es évekbeli Kubának a földtani térképezéséről szól. 
A térkép "Mapa geológico de la Provincia de Oriente, Cuba M=1:100 000". (Nagy Elemér szerk. 1976.) nyomán digitálisan szerkesztett térkép részlet és a hozzátartozó jelkulcs.
 A geológusok 1972-ben indultak útnak: Nagy Elemér, Radócz Gyula, Brezsnyánszky Károly, Jakus Péter, Korpás László és később Gyarmati Pál is.
1976-ban befejezték a munkákat. 
Az érdekesség, hogy a terepi munkák alatt addig nem ismert kaktusz fajokat vettek észre. Ezeket a helyi botanikusoknak a magyar geológusok meg is mutatták, ezért hálából róluk nevezték el az alig 30 cm-re megnövő Melocactus radoczi, Melocactus jakusi és a Melocactus nagyi példányokat.  

   

A térképet itt meg is lehet tekinteni: https://www.mfgi.hu/hu/terkepekamultbol

A márciusi számban Budapest kap helyet.:-)                  

(folyt. köv.)

2017. február 23., csütörtök

Az "Év ásványa, Év ősmaradványa" programja rajzpályázatot és kisfilmkészítő pályázatot hirdetett!


A Magyarhoni Földtani Társulat a 2016. évben nyertes ásványról (gránát)
és ősmaradványról (Nummulites) pályázatot hirdetett, melyre 2017. február 26-ig várják a rajzokat és kisfilmeket. Előbbit az általános iskolásoktól, utóbbit a középiskolás diákoktól kérik.

Részletek a honlapon: http://evosmaradvanya.hu/index.html
















A 2017. évben a szavazatok nyertes ásványa a kvarc, a  nyertes ősmaradványa a barlangi medve koponya. A Társulat évi rendezvényein szerepet fognak kapni.

2017. február 18., szombat

Csepel-sziget geológiai térképe Schmidt Eligius Róberttől

Az egyik bejegyzésemben írtam a Geokalauzról, melyben szerepel a Csepel-sziget is. Már évekkel korábban találtam egy cikket a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentésében szintén Csepelről, melyet szeretnék bemutatni.

A cikk 1939-ben jelent meg, szerzője Schmidt Eligius Róbert.
A cikk adatai: Adatok Csepelsziget É-i részének sztratigráfiai, tektonikai és hidrológiai viszonyaihoz. Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1933-1935/II. pp. 987-1015.

A geológust a munkával a Földtani Intézet Igazgatója bízta meg. Az oka, hogy a pestszenterzsébeti lakos - vitéz Földváry János- meleg vizet keresett a strandbérletén. Ez a rész, a soroksári Dunaág, a gubacsi téglagyár és a Csepel községbe vezető híd alkotta partsávon feküdt. 
A mélyfúrásoknál a kőzetrétegekben - felső oligocénbe tartozó- elég változatos mikrofaunát talált, pl. Spiroplecta carinata, Cristellatria cfr. cultrata.   
24 fúrást sorol fel a cikkben, mely méterenként jelzi, hogy milyen kőzettípust talált és milyen ősmaradványok voltak benne, pl. Ostrea és Pecten kagyló töredékek. A faunák határozásában Schréter Zoltán és Sümeghy József segítette.
A szöveget szelvények és egy földtani térkép követi. A jelkulcson és a fúrások helyszíne mellett, szerepelnek utak és a vasútvonalak is, ld. alul:




Schmidt írja, hogy sósvizet talált a strandfürdő területén, még 296 méteres fúrások is voltak. A víz elemzését vegyészmérnökök végezték el.
A szövegből látszik, hogy mennyi szakember munkája kell, hogy megjelenjen egy szakcikk.

Végszó: Sajnos a pesterzsébeti strand nem működik, viszont van Csepelen strand, ahol termálmedencét és úszómedencét is használhatunk.


Könyvismertető: "Gasparik M. - Medzihradszky Zs.: A mi jégkorszakunk: Pleisztocén élővilág a Kárpátmedencében"

Első élményem a jégkorszak témával kapcsolatban, amikor általános iskolás koromban ellátogattunk a Mátra Múzeumba Gyöngyösön és láttam egy mamut csontvázat. Akkor még csak azt tudtam, hogy egy nagyon-nagyon régen élt állat csontjait nézem. 

Szeretnék bemutatni egy könyvet, ismét az Országos Földtani Szakkönyvtár gyűjteményéből.
Ez a könyv 2016-ban jelent meg. Előzménye visszanyúlik a Jégkorszak rajzfilmre (Ice Age 2002), amikor a szerzők látták a moziban és rádöbbentek, hogy ez a téma a Magyar Természettudományi Múzeum anyagaiban megtalálható. Az ötletet tett követte és elkészítették a Jégkorszaki kiállítást, mely 2008-ban meg is nyílt. A könyv terve pedig ennek az anyagnak egy összeszerkesztett tudományos ismeretterjesztő anyaga, mely tavaly megvalósult.



A kiadvány pontos adatai:  
Gasparik Mihály - Medzihradszky Zsófia: A mi jégkorszakunk: Pleisztocén élővilág a Kárpátmedencében. Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum: Herman Ottó Intézet, 2016. 208 p. (Természettár Könyvsorozat)

A Magyarországról készült földtani munkát, a Kárpát-medence földtanával együtt mutatja be. 
A könyvben a jégkorszak fogalmát, tudományos magyarázatokat sorol fel. A földtani, a növénytakaró és a paleozoológiai változásokat ismerteti. Bemutatja a jégkorszaki élővilágot, mely a Kora-pleisztocéntől a Holocén korszakig, az ember megjelenéséig tart. A Pleisztocén kb. 2,58 millió évvel ezelőtt kezdődött. 
Megtudjuk belőle, hogy a pollenvizsgálatok segítik a kutatást. "A pollen/spóra falát alkotó anyag, a sporopollenin rendkívül ellenálló és ha megfelelő közegbe (oxigéntől elzárt üledékbe) kerül, évmilliókig megőrzi formáját és mintázatát. Az üledékből való kinyerés után pollenmorfológiai bélyegek alapján meghatározható, növénycsaládhoz, nemzetséghez, fajhoz köthető." p.52.
 
A könyv impozáns, keménykötésű, tele színes tájképekkel, növény- és állatfotókkal együtt. Nem utolsó sorban ősmaradványokról képek és rajzok, mely a Múzeum gyűjteményében találhatóak. Ezek között vannak csontok Deningeri medve (Ursus deningeri) ujjpercek (kb. 320 000 éves), rénszarvas-maradványok, vidraszerű ősragadozó koponyája (Pannonicus pliocaenica). Növények közül pedig hazánkban talált ősi levél lenyomatok (juhar, platán, bükk stb) és pl. pollenek mikroszkópikus képei is tarkítják. Vannak még benne szemléletes táblázatok (rétegtanról, földtani korokról stb.). A könyv végén 7 oldal irodalom is található. 
A könyvet itt lehet megvásárolni.

Mint kisgyermekes szülő, láttam/láttuk a Jégkorszak rajzfilmeket, ezekről egy rövid ismertető itt található. Sajnos a tavalyit  a "A nagy bumm" még nem láttam, úgy hogy van mit bepótolnom!:-)
Ne felejtsük el, hogy ezekről a rajzfilmekről jelentek meg mesekönyvek is, melyek nagyon hasznosak, hogy a gyermekek az olvasást megkedveljék. Persze tudnunk kell, hogy nem minden igaz belőle, van benne mese is.:-)) 

https://bookline.hu oldalon szakmai és mesekönyvek, foglalkoztatók is vásárolhatók!
Ezzel a könyvcímlappal zárom soraim, mely a családi könyvtárunkban van.:-)


2017. január 29., vasárnap

Budapest geokalauz = Budapest Geoguide - könyvismertető

Egy különleges, egyedülálló könyvet szeretnék ismertetni, melynek bemutatója 2017.01.25-én volt a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben. 
Már Mindenki nagy izgalommal várta és nagy volt a sikere!


A könyv adatai: 
Gyalog László - Maros Gyula - Pelikán Pál (szerk.): Budapest geokalauz = Budapest Geoguide. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2016. 314 p.

A kiadványhoz tartozik egy térkép, mely összehajtva a végén található. 
Adatai: Gyalog László (szerk.): Budapest és környékének földtani térképe 1: 50 000. = The geological map of Budapest area 1: 50 000. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 2015.

A könyv szerkezete nagyon hasonló a 2010-ben megjelent Magyarország földtani atlasza országjáróknak 1: 200 000 című könyvhöz, melyet már régebben ismertettem. Mérete szintén A/4-es, keménykötésű.

Hogy miért olyan különleges a Geokalauz? Több szempontból, ld. szubjektív listámat.
  • Friss szemléletben mutatja be Budapest földtanát 1 könyvben, melyet az MFGI dolgozói írtak. 
  • A könyvvel együtt kapunk egy szép térképet is, melyen jelölik az objektumokat, ha elindulunk kirándulni a városban, ill. a Budai- hegységben.
  • Magyar és angol nyelvű a szövege, mellyel a külföldi olvasókat is megcélozza.
  • Bp-ről és környékéről 75 objektumot ismertet, melyben Tansövények is helyet kapnak.
  • Tele van színes képekkel, melyek beazonosíthatóak és van a szöveg mellett egy topográfiai térkép is.
  • Nem csak szakembereknek, hanem a természetszerető embereknek is szól.
  • A kőzeteken kívül, bemutatja a forrásokat, gyógyvizeket, tavakat, barlangokat is.
  • Felhasználható oktatási célra is.
  • Bemutatja a fővárosban lévő legismertebb épületek építőköveit is (Országház, Bazilika, Földtani Intézet, stb,)
  • A végén található egy kislexikon, ahol a legfontosabb földtani szavak jelentését írja le.
  • A metró építőköveit is tartalmazza képpel, leírással együtt.

Hátránya, hogy kicsit nehéz, kb. 1300 g. :-))

Egy kis ízelítő, mint lokálpatrióta, íme Csepel-szigetről a 257. oldal:



Ez a könyv nem jöhetett volna létre Gyalog László ötlete, a sok szerzőtárs több éves munkája, a digitális szerkesztők, technikai szerkesztők, lektorok, fordítók stb. nélkül, nem utolsósorban a Támogatók segítsége is hozzájárult.
Ez a látványos könyv beszerezhető az Országos Földtani Szakkönyvtárban. Érdeklődni itt lehet.
Mindenkinek hasznos időtöltést kívánok! Bízom benne, hogy a könyvtárban találkozunk és egyre több emberhez eljut ez a nagy volumenű munka!

Végszóként álljon itt Gyalog László és Maros Gyula gondolatai:

"Budapest különleges hely. Különleges város, ugyanakkor földtani-vízföldtani geo-szisztéma is. Ismerjük meg és óvjuk meg utódainknak." p. 8. 
"Budapest is a special place. In many ways it is a geologically unique city, and at the same time, it has a very special geological-hydrogeological geosystem. It is worth becoming familiar with it in order to appreciative the importance of preserving it for future generations". p. 9.