MATARKA és az EPA, mint a Magyarországon megjelent földtudományi folyóiratok egyik szuper keresője

Már írtam egy régebbi bejegyzésemben a MATARKA-ról, de mindig hangoztatom az olvasóim körében, hogy milyen hasznos, nagy tartalomjegyzék kereső a neten. 

Nagy előrelépés, hogy több, eddig nem található földtani témájú folyóiratok ingyen elérhetőek és olvashatóak PDF formában a weben. Köszönhető ez több könyvtáros kolléga munkájának, akik az Országos Széchényi Könyvtárban, a Miskolci Egyetem Könyvtárában és az Országos Földtani Szakkönyvtárban dolgoznak.

A keresés lényege, hogy ha földtudományi témában keresünk cikket, a MATARKA-ban és ha van elérhető PDF-ben, akkor tovább linkel az EPA oldalára. Természettudományok és matematika" esetében: 335 tételt jelenít meg.

Itt lehet olvasni és akár  letölteni a dokumentumot. Persze lehet közvetlenül az EPA-ban is keresni. Itt, ha téma szerint böngészünk, a "

Felsorolom a legfontosabb földtani témájú folyóiratok elérhetőségét.

Ezek a folyóiratok a Földtani Intézet kiadványai:

• Geologica Hungarica Series Geologica (teljes)
• Geologica Hungarica Series Palaeontologica (teljes)
• MKFI Évi Jelentése (részleges)
• MÁFI Évi Jelentése (részleges)
• MFGI Évi Jelentése (teljes)
• MÁFI Special Papers (teljes)
• Módszertani Közlemények (teljes)

  A Magyarhoni Földtani Társulat kiadványai:

• Általános Földtani Szemle (teljes)
• Őslénytani Viták (teljes)
• Földtani Közlöny (teljes)

 MÁELGI kiadványa:

• Geofizikai Közlemények (teljes)

A KFH, majd az MGSZ kiadványa:

• Földtani Kutatás (teljes)

A munka folyamatosan halad, mert vannak még folyóiratok, melyek digitalizálásra várnak, ilyen pl. a MKFI és MÁFI Évkönyvek. Ennek legjobban azok tudnak örülni, akiknek nem sikerül eljönni Budapestre a Földtani Könyvtárba, hogy megnézze és kölcsönözhesse a köteteket, legyen az hazai vagy külföldi olvasó.

A diákoknak fontos megjegyeznem, hogy más kiadású folyóiratok tartalomjegyzékében is lehet keresni, mint pl. a TermészetBúvár, Természet Világa és az Élet és Tudomány. Ezek általában az iskolai könyvtárakban elérhetőek nyomtatottan. Ha rákeresek a MATARKÁ-ban, hogy földtudományok szerint listázza a folyóiratokat, akkor 60 tételt dob ki. Van közötte egyetemi és társulati kiadvány is. Ezáltal, ha valamely témában kell írni egy dolgozatot vagy diákpályázatot, akkor ez nagy segítség lehet. Persze, mindig mondom, hogy "NINCS MINDEN A NETEN", de állítom, hogy a Földtani Könyvtárban a hazai földtani folyóiratok 95-99 %-a megtalálhatóak nyomtatott, eredeti formában.

Meg kell említenem az MTA kiadványát is, amely itt érhető el:

• Acta Geologica (részleges)

Ennek a folyóiratnak a további számai előfizetés útján az Akadémiai Kiadó honlapján és a http://www.eisz.hu/hu/licenszek/osszes/Akademiai_Folyoiratok/licensz.html olvasható.

Az EPA oldalát érdemes szinte havonta figyelni, mert folyamatosan bővül új folyóiratokkal!
Jó böngészést kívánok!

Földtani témájú ajándékok

Kedves Olvasóim!

Utólagosan is kívánok Boldog Karácsonyt! Ajándékozások megtörténtek a családoknál, barátoknál, de mindig lesz újabb ünnep (pl. szülinap), amikor keresgélni lehet, hogy mit kapjon a csemete.:-)

Kicsit mazsoláztam a neten...

Lehet pl. a Magyar Posta által kiadott bélyegek a Földtani Kincseink címmel, mely 2016 nyarán jelent meg:

Leírása: https://www.posta.hu/static/internet/download/Foldtani_HU.pdf

Lehet pl. könyv Kaszap Andrástól, mely 1974-ben jelent meg:

(Forrás)

vagy egy 2015-ben kiadott könyv Molnár Bélától:

(Forrás)

Tamariska-domb Csepelen, Természetvédelmi Terület

A felvételeket még tavaly nyáron készítettem. Nagyon meleg volt:-) Az útvonal nem hosszú, kb. 40 perc séta, még anyukám is végig ment rajta! Van azért nagyobb szintkülönbség és lehet bozótosabb ösvényeken is végig menni, de a területet védve, körben zárt a kerítése, ezért pl. nem tud kiszaladni egy gyermek az utcára. Sajnos nincs játszótere, de nem is erre akarták a hangsúlyt fektetni, hanem az oktatásra, pihenésre. A domb tetején van egy sík terület, ahol meg lehet pihenni, padok vannak és akár nyársalni is van mód. A több táblából álló tanösvény szövege és képi világa a diákoknak segít, hogy megismerjék közvetlen környezetüket. Védett növényeket és állatokat is felsorolnak rajta. Nem csak családi programnak, de környezetórának is kiváló lehet. Hogy ez a terület természetvédelmi területté váljon, elhivatott lokálpatriótáknak - köztük Tenk Andrásnak és társainak a munkája- és az önkormányzat anyagi segítsége is kellett, hogy ez sikerüljön.

"A Tamariska-domb összesen 8 védett növényfajnak ad otthont. Legértékesebb élőhelyein, a homoki gyepeken megtalálható a magyar csenkesz, a homoki fátyolvirág, a homoki árvalányhaj, a budai imola, a báránypirosító vagy a homoki csüdfű. Az állatvilág is változatos, hiszen összesen 50 védett faj él ezen a területen – elsősorban olyanok, amelyek sikeresen alkalmazkodnak a környező lakóövezet zavaró hatásaihoz. A dombon fekvő feketefenyves ligetben fészkel és telel át az erdei fülesbagoly.

A Tamariska-domb a környező kertvárosi lakóövezet egyetlen nagyobb területű zöldfelülete, ennek megfelelően a csepeliek korábban is használták kikapcsolódásra, pihenésre. Országos jelentőségű védett természeti területként ez a funkció – a természeti értékek megőrzését, fenntartását és bemutatását prioritásként kezelve – továbbra is fennmaradhat."

Forrás: http://www.termeszetvedelem.hu/?pg=news_140_1794

Főbejárat, díszes fakapuval

Nyitvatartás

A tanösvény egyik táblája

Ha pedig nem a földrajzi és földtani érdekességek érdeklik a látogatókat, akkor van a domb alatt egy bunker is. Persze ez nem látogatható folyamatosan csak szervezett program keretében.

További olvasnivaló:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tamariska-domb

http://zoldkalauz.hu/tamariska-domb

https://www.youtube.com/watch?v=zslx88kTPCM

Térkép: http://forum.bunkermuzeum.hu/viewtopic.php?f=6&t=19&start=60

Mentők Lapja és Kadic Ottokár 110 évvel ezelőtt

Könyvtári polcrendezésem folytán bukkantam egy folyóiratszámra a Mentők Lapjából. Először azt hittem véletlenül került oda, mivel ez nem a gyűjtőkörünk és amikor kivettem a "papucsból", láttam, hogy Kadic Ottokár (1876-1957) írt benne egy cikket "A tűzhányókról és a földrengésekről" címmel. Az akkori könyvtáros lerakta a különlenyomatok közé a Kadic O. cikkekhez és gondolom nem akarta szétvágni az újságot. Teljesen meglepődtem, hogy volt ilyen folyóirat és hát nagyon szép a címlap grafikája is. A mentőautók "őse" a lovaskocsi látszik rajta. Ez a szám 1906-ban jelent meg, mely a 4. évf. 5. száma volt és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Közlönye. A folyóiratot megnéztem a világhálón és még mindig megjelenik csak most már digitálisan
ld.: http://www.mentok.hu/mentok_lapja.html Hihetetlen, hogy 110 éves kiadványt nézegetek és a szövege, az aktualitás nem változott. A következő cikk pl. dr. Kovách Aladártól "Az uszás, mint mentő eljárás" -ról szól. 

Kadic Ottokár horvát származású magyar geológus, paleontológus volt, a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.

Kadic Ottokár

A népszerűsítő cikk apropója, hogy 1906-ban ismét kitört a Vezúv Olaszországban. Leírja, hogy alakul ki a vulkán, milyen tulajdonságai vannak, milyen a felépítése, milyen veszélyei vannak az emberre nézve. Ebben az évben hazánkból Lóczy Lajos Nápolyba utazott és Raffaele Vittorio Matteucci vendége volt. Az obszervatóriumból a lehető legközelebb figyelte az eseményeket. Még szakszerű leírás nem volt erről a vulkánkitörésről, viszont az 1872. évben történt katasztrófához hasonlított, amit két oldalon keresztül ismertetett. 1872. márciusában már dörgésekkel járó salakkivetések voltak és április 24-én du-án 3 és 4 óra között tűzhányó hamukúpja több helyen felszakadt és egy óriási tűzoszlop emelkedett. Ezután több lávafolyam a hegy oldalán mindenhol ömleni kezdett. Pár ezer lakos naivan elindult, hogy megnézzék közelebbről a katasztrófát. Este még lehetséges volt lóháton fáklyával megnézni Atrio del Cavallo lávamezőt, de nem tartott sokáig. Az emberek lábai alatt dübörgött a talaj, majd sötét füst és kénes gázok lepték el a környéket. A megrepedt hegy oldalán kitóduló izzó láva beborította a nézelődőket. Másnap 87 halottat találtak és 20 személy eltűnt.  A vulkáni kitörés még április 27-ig tartott. 

A cikk folytatásában a földrengéseket ismerteti, melyek a vulkánkitörések előtt és közben történik és milyen érzékeny műszerekkel lehet ezeket mérni. Hazánkban 1882. óta működik földrengési bizottság és a fővárosban létesült 1905-ben szeizmológiai intézet is. A műszeres regisztrálás 1902. március 1-jén kezdődött Budapesten a Földtani Intézet pincéjében felállított Omori-Gablovitz-féle szeizmográffal.

A cikk végén a folyóirat szerkesztősége kéri a lakosokat, orvosokat és mentőket, hogy minden, a mentéssel kapcsolatos ügyet közölni szíveskedjenek velük!

Momento: Idén, 2016. 08.24-én ismét volt földrengés Olaszország középső részén, sajnálatos módon emberek is megsérültek és halálos áldozatok is voltak. Az ország pont két törésvonalon fekszik. Ezekre a katasztrófákra sajnos nem lehet eléggé felkészülni. Újabb földrengés volt Olaszországban 2016.11.03-án!

Forrás:
http://www.seismology.hu/index.php/hu/obszervatorium/toertenet/6-a-foeldrenges-megfigyeles-toertenete-magyarorszagon
http://index.hu/kulfold/2016/08/24/durva_foldrenges_volt_olaszorszagban/
http://index.hu/kulfold/2016/11/03/ujabb_foldrenges_volt_olaszorszagban/

Program: ISMERETTERJESZTŐ KONFERENCIA: 2016. 11. 19. Veszprém

A Bakonyi Természettudományi Múzeum (Zirc) és a Pannon Egyetem (Veszprém) közös szervezésében a klímaváltozásról tartanak szakmai előadásokat, melyre 12 éves kortól lehet részt venni. A rendezvény fővédnöke Juhász Árpád geológus. Ingyenes program, de regisztrációhoz kötött: btmbtk.zirc@gmail.com e-mail címen lehet jelentkezni.

Részletek a plakáton.

Egy kis infó a klímaváltozás okairól:

http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/eghajlatvaltozas_okai/

http://www.globalisfelmelegedes.info/okai

http://www.tankonyvtar.hu/hu/kereses/kl%C3%ADmav%C3%A1ltoz%C3%A1s

Program: FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG: 2016. 11. 12-13. Budapest

Ha valaki még nem járt a Természettudományi Múzeumban, akkor ne hagyja ki az ez évi rendezvényt, melynek ismét a Magyar Természettudományi Múzeum ad helyet a Ludovika tér 2-6. szám alatt, melynek tavaly is nagy sikere volt. A Földtani Intézeten kívül szakmai szervezetek, egyesületek, múzeumok, egyetemek is felvonulnak.

Többféle program közül lehet választani a két nap alatt. Lesznek előadások, pl. vulkánkitörésekről, ősmaradványokról, drágakövekről, Eötvös Lorándról és a geofizikai kutatásokról. Ezen kívül ismeretterjesztő filmvetítéseket tartanak, interaktív gyerekprogramok lesznek a kisebbeknek (puzzle kirakás, mikroszkopizálás, kőzetfelismerés stb.). Lesz kedvezményes ásvány - és könyvvásár is.

Programról bővebben, ld.:

http://www.foldtan.hu/

Forrás: http://www.foldtan.hu/

Magyarországi földtani térképek. 1. rész

Egy gyermek általában földgömbbel találkozik először, ha kirándulni jár a családjával, akkor turista térképpel, ha új városban járnak, akkor várostérképpel, ha pedig autóval utaznak, akkor autóatlasszal. A diákok felső tagozatban láthatnak földrajz atlaszt.
És hát milyen egy földtani térkép? Hasonló és mégis más, mint egy topográfiai térkép. Települések vannak rajta, felszíni vizeket is bemutatja, úthálózat is lehet, ebben hasonló. A különbség viszont maga a földtani térkép mellett - mely többféle méretarányban készülhet-  a jelkulcs (a különböző korú kőzetek neve, színe stb.), a szelvényrajz A és B pont között, mintha vízszintesen elmetszették volna a földet és lehet rajta hosszanti szelvény is, ahol az egymás alatti kőzettípusokat jelölik több 100 méteren keresztül. Egy vagy több szerzője lehet, ha sorozatban jelent meg, akkor van sorozatszerkesztője is. Ezenkívül megjelenési helye, kiadója, kiadási éve és a nyomda neve is szerepel. Ha pedig volt a területről már régebbi földtani felvétel, akkor annak a készítőjét és évét is feltüntetik, de lehet még rajta bányák lelőhelye stb.
A kezdeti kézzel színezett térképek után jött a nyomda által kinyomott színes térképek, majd készültek műanyag dombortérképek is, ezután jelentek meg a XXI. században a digitálisan szerkesztett földtani térképek. A számítógép segítségével nagyon sok információt lehet megtalálni rajta. Legyen pl. fúráspontnak a teljes leírása vagy geokémiai adatok.
Milyen típusú földtani térképek lehetnek?

1. Fedett 
2. Fedetlen 
3. Észlelési 
4. Mérnökgeológiai
5. Szerkezetföldtani
6. Geokémiai
7. Vízföldtani 
8. Fúráspont  

Lehet még másféle térkép is, melyre későbbiekben kitérek.

Hol lehetnek földtani térképek? 
Nem csak önállóan jelenhetnek meg, hanem könyvben és folyóiratban is találhatunk belekötve vagy mellékletként hajtogatva a végén egy tokban. Az önálló térképekhez külön térképmagyarázó (könyv) készült, amihez pedig nem nyomtattak, azoknak kéziratban lehet leírása.

Kik készítik a földtani térképeket?
Amikor, kb. 11 évesen apukámtól megtudtam, hogy van olyan szakma, hogy GEOLÓGUS, akkor megnéztem, pontosan mi a jelentése az Új magyar lexikonban. Ha jól emlékszem ez állt benne: "Ásványi nyersanyagokkal és földtani térképezéssel foglalkozó szakember."
Persze később megtudtam, hogy milyen sok más szakember is kell, hogy ilyen típusú térkép készüljön.

Smith, W. 

A geológus képzés megjelenése előtt a bányászok foglalkoztak földtani térképezéssel.
Már i.e. 1300 körül Egyiptomban készült az aranyról bányatérkép, melyet "Torinoi papirusz-nak" neveznek, de ugorjunk egy "nagyot" az időben.

Külföldön Christopher Packe 1743-ban rajzolt eltérő kőzettani felépítésű területeket, majd Gottlieb Gläser szász bányamester 1755-ben színezéssel is elkülönítette a kőzettípusokat. William Smith (angol geológus) a XIX. sz. elején a földtani térképeket rétegtani alapon szerkesztette meg, és az ősmaradványok kormeghatározó szerepét is felismerte.

Magyarországon az első bányászokat képző iskola Selmecbányán jött létre 1735-ben, majd 1770-ben Akadémiává alakult.

 A bányászatot főleg az arany-, ezüst-, réz- és kősóbányászat képezte, mely királyi monopólium volt. Ezek jövedelme a bécsi udvari kamara bevételét gyarapította.
A magánvállalkozások a vasérc bányászatára irányultak. A kőszén felhasználása a szállítás nehézsége és kis igény miatt lassan haladt előre. 

A XVIII. sz. végéig kiadott bányászati térképek ásványtani kapcsolata is volt, melyek 3 csoportra oszthatók:
1. Különböző méretarányú topográfiai térképek földtani vonatkozású jelekkel
2. Áttekintő lelőhelytérképek
3. Részletes lelőhely ill. bányaföldtani térképek előfutárai

A hazai földtan kialakulását döntően befolyásolta, hogy megalakult 1848-ban Videfalván a Magyarhoni Földtani Társulat. A térképezést kezdetben az 1849-ben Bécsben megalakult Földtani Intézet (Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt) dolgozói készítették, melynek vezetője Wilhelm Haidinger volt. Topográfia alapjául a II. katonai felvétel M= 1:28 800 méretarányú lapjait használták fel. A terepen felvett anyagot M=1:144 000-es általános térképekre tették, mellyel az egész Monarchia területét el akarták készíteni. Már itt magyar szakemberek is dolgoztak. Amikor megalakult Budapesten 1869-ben a Magyar Királyi Földtani Intézet, akkor az alapszabályában szerepelt, hogy feladata többek között az ország részletes földtani felvétele, melynek eredményeit a tudomány, a földművelés és az ipar számára kell megismertetni, valamint a földtani térképeket kiadni.
Kezdetben Budapest környékét, a Budai-hegységet,  Bakonyt és a Mecsek-hegységet kutatták. Az eredmények megjelentek a MKFI Évkönyveiben is. 1879-1918-ig tértek át az ÉK-i Kárpátok, Déli Kárpátok és az Erdélyi-medence területének feltérképezésére.

(folyt. köv.)

Forrás: 
Fülöp József: A földtani térképezés története, helyzete és feladatai Magyarországon. In: Fülöp J. - Tasnádi-Kubacska A. (szerk.): 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. Bp., MÁFI, 1969. pp. 82-101. (MÁFI Alkalmi Kiadvány) 
Szűcs László: Földmérés és térképezés az ókori Egyiptomban. Geodézia és Kartográfia, 2005. 57. köt. 7. sz. pp. 24-28. 

25. Teleki Pál Kárpát-medencei Földrajz-Földtan Verseny 7. és 8. évfolyamos (13-14 éves) diákoknak

A Teleki Pál-versenyt a Természetbúvár folyóirat 2016. évi 71. évf. 5. számában (pp. 38-39.) olvastam. Jelentkezési határidő: 2016.12.16.!

A Magyar Természettudományi Társulat földrajz-földtan versenye, mely 3 fordulós. Az iskolai döntőket 2017.01.26-án országos ugyanabban az órában bonyolítják le, egységes feladatlappal.

A budapesti kerületi házi fordulóit Vízy Zsolt középiskolai tanár (vizsol@fazekas.hu) koordinálja. 

A megyei (fővárosi) döntőt 2017.04.08-án rendezik meg. 

A Kárpát-medencei döntő 2017.05.12-14-e között tartják Egerben az Eszterházy Károly Egyetemen.

A versenyre felkészülést a 7. és 8. osztály földrajz tananyaga, a Természetbúvár folyóirat számai és Teleki Pál (1879-1941) életének és munkásságának ismerete segíti.

Részletek a MTT honlapján!  
http://www.mtte.hu/sites/default/files/dokumentumok/versenyek/Teleki/2016_2017/Teleki_Pal_2016-17_%20versenykiiras.pdf

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Teleki.jpg&filetimestamp=20070902125801&)

Az Év ásványa és Év ősmaradványa 2017 szavazás!

A 2017 Év ásványára és Év ősmaradványára lehet szavazni 2016. október 31-ig!
https://www.facebook.com/%C3%89v-%C3%A1sv%C3%A1nya-517487705071693/?fref=ts

Az ásványok: 

KVARC (képlete: SiO2). Megjelenése: prizmás termetű kristályok vagy tömeges megjelenésű vagy kriptokristályos telérkvarc. Lehet színtelen vagy sokféle árnyalatú, melynek más-más neve van. A földkéreg leggyakoribb ásványa. Keletkezése: magmás vagy hidrotermás.

GIPSZ (képlete: CaSO4·2H2O). Megjelenése: táblás kristályai, rostos változatai, ikerkristályai, földes bekérgezése is lehet. Színe fehér, színtelen vagy áttetsző. Keletkezése: főleg üledékes (tengervízből), de lehet másodlagos (szulfidok átalakulási terméke).

MALACHIT (képlete: Cu2CO3(OH)2). Megjelenése: Rostos, szálas vagy vesés, fürtös, néha vékony, tűs kristályos. Keletkezése: másodlagos (rézérctelepek oxidációs övének leggyakoribb ásványa). 

AZURIT (képlete: Cu3(OHCO3)2). Megjelenése: Rostos, sugaras, fürtös, vesés halmazok. Kéregszerű bevonatok vagy zömök oszlopos vagy táblás kristályok. Keletkezése: másodlagos (rézérctelepek oxidációs övében)

Megj.: Az utóbbi két ásvány együtt szokott megjelenni!

(Forrás: Bognár László: Ásványhatározó. Budapest: Gondolat, 1987. 477, 1 p.)

Anonim szavazni itt lehet:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfC3_FFZaqgW-0vu2rqoMnKwWt62LWnSmjrwe_BOURfWoqiug/viewform?c=0&w=1

A 2017 Év ősmaradványa szavazás: 

BARLANGI MEDVE

PARASCUTELLA (tengeri sün)

CONGERIA (kagyló)

https://www.facebook.com/%C3%89v-%C5%91smaradv%C3%A1nya-1474878122842419/?fref=ts

Anonim szavazni itt lehet:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd9O46cRHD-kV7wKzvEP8QcO-sKZeRkyCG7JjoEy2iI01kq6w/viewform?c=0&w=1

GEOTÓP Napok 2016. október

A Geotóp a geo (Föld) és toposz (hely) összevonásából jött létre. Jelentése: olyan helyszín, ahol az élettelen természet legérdekesebb, leglátványosabb, legjellegzetesebb képződményei találhatók meg.

Idetartoznak a barlangok, kőzetek, ásványok előfordulási helyei, érdekes sziklafalak stb. 

A Nemzeti Parkok területén a Magyarhoni Földtani Társulat ProGeo Földtudományi Természetvédelmi Szakosztálya szervezi a túrákat, ld. http://www.geotopnap.hu/turak-2016  Itt meg lehet nézni Magyarország térképén a túrák helyszíneit. A piros jelre kattintva megjelenik a rövid ismertetője, de itt is lehet jelentkezni : http://magyarnemzetiparkok.hu/events/event/geotop-napok-3/

A vezetések szakemberekkel történnek.

(Forrás: http://www.origo.hu/utazas/20080502-hetvegi-kirandulas-a-fertorakosi-kofejto.html)

2016.10.01.

Békéscsaba – kerékpáros túra
Csólyospálos – Csólyospálosi földtani tanösvény
Fertőrákos – mészkőbánya
Tata – Tatai Geológuskert
Salgótarján – Pécskő és környéke
Sárospatak – Megyerhegyi tengerszem
Szarvaskő – Szarvaskői földtani tanösvény

2016.10.08.
Bódvarákó – Esztramos-hegy
Budapest – Sas-hegyi természetvédelmi terület
Csákvár – Haraszt-hegy
Gánt – Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum melletti külszíni bemutatóhely
Madaras – Madarasi téglavető
Olaszfalu – Eperjes-hegyi tanösvény
Pusztamarót – Gerecsei tájvédelmi körzet
Tarpa – Tarpai Nagy-hegy
Villány – Ammonitesz tanösvény
Zirc – MTM Bakonyi Természettudományi Múzeum

"Év ásványa 2016, Év ősmaradványa 2016" Családi nap Tatán 2016.10.01.

Ennek a programnak az előzménye, hogy 2015-ben a Magyarhoni Földtani Társulat elindította az "Év ásványa" és az "Év ősmaradványa" programot. A célja, hogy népszerűsítse az ásványokat és az ősmaradványokat, ezen kívül az ismeretterjesztés is fontos szerephez jusson. Szavazni lehetett a Facebook-on és az MFT honlapján, így lett a nyertes ásvány a gránát 

(Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2016/tv1602/granat.html)

és a nyertes ősmaradvány a Nummulites.

(Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2016/tv1601/fozy.html)

2016.10.01-én szombaton Tatán a Geológus kertben lesz családi program, a Geotóp napi programok keretében. Előadások, interaktív játékok várják a látogatókat.
Érdeklődni Gherdán Katalin programkoordinátornál lehet: gherdankata@hotmail.com.
(Forrás: http://www.foldtan.hu/ - Eseménynaptár)

"1984-ben létesítették, geológiai és paleontológiai (földtani és őslénytani) szempontból jelentős bemutatóhelyek közé tartozó hely a tatai Kálvária-domb Geológiai Természetvédelmi Terület. A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. Jól nyomon követhető e régió mezoikumának, a föld geológiai középkorának alakulása. A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki."(Forrás: http://www.tata.hu/4888/geologus_kert )

(Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2015/03/01/megujul-a-tatai-geologus-kert)

További részletek itt:

http://evosmaradvanya.hu/gallery.html

A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa c. könyv ismertetése

2015-ben jelent meg a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány kiadásában: A BAKONYI DINOSZAURUSZOK CSODÁLATOS VILÁGA: a magyar dinoszaurusz-lelőhely és az utóbbi évek világhírű felfedezései c. könyv, melynek szerzői ŐSI ATTILA, MAKÁDI LÁSZLÓ, BOTFALVAI GÁBOR és BODOR EMESE RÉKA. 

Ez a kiadvány nem csak a témája (világszenzáció) miatt kuriózum, hanem, mert a XXI. században, hazánk területén található őslényekről, egy témakörben, ismeretterjesztő, tudományos alapokon nyugvó könyv magyar szerzőktől még nem készült a gyerekeknek. Kicsit elfogult vagyok, hisz az őslénytan gyermekkorom óta mindig közel állt a szívemhez és hát a szerzők közül kettő, kedves kollégám.

Hogy miről szól ez a 64 oldalas könyv?

Bemutatja a Bakonyban - Iharkúti bánya- területén megtalált ősmaradványokat, melynek első leletei 2000-ben kerültek elő. Hogy látványosabb legyen, mindegyik oldalán színes rajzok díszítik a könyvet, Pecsics Tibor által.

Kőolaj és földgáz bélyegek = Petroleum and natural gas stamps

Üdvözlök minden Kedves Olvasót!

A mostani bejegyzésem is a bélyegekről szól.
2010-ben jelent meg a Montan-Press Kft. kiadásában ŐSZ ÁRPÁDtól a KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ BÉLYEGEK = PETROLEUM AND NATURAL GAS STAMPS c. könyve, mely 196 oldalas, reprezentatív, színes, A/4-es méretű és keménykötésű.

Bányászat és a filatélia avagy tematikus bélyeggyűjtés akár már a gyermekkortól

Már régen írtam, elteltek a karácsonyi ünnepek is. Minden kedves Olvasómnak BUÉK!!!

Mondhatni karácsonyra kaptam egy kedves ismerősömtől egy könyvet, a címe: 

"Bányászat a bélyeggyűjtésben és a kisgrafikában." 

Kiss Pál és Török József írta. Gyergyószentmiklósi Miskolci Barátai Egyesület adta ki 2006-ban.

Nagyon szép, mutatós, keménykötésű képeskönyv. Szeretném bemutatni, hiszen a geológia a bányászatból fejlődött ki. Rögtön felcsillant a szemem, hiszen gyerekkorom óta gyűjtöm a bélyegeket, még apukám adta meg a "kezdő lökést" hozzá. Nem mondom, hogy sok bélyegem van, de mindig szerettem őket nézegetni, sorba rakni. Már akkor gondoltam, hogy téma szerint rakom őket sorba, így könnyebben át tudtam nézni, ha kaptam új bélyeget, duplum vagy sem? 

Végig olvasva könyvet, találtam olyat, ami nekem is megvan itthon.

Ez a "bélyeges könyv" a bányászok szakmai munkájáról és hagyományairól szól. Benne van a bányászok jelképe, munkaruhája, az érc és szénbányászat kutatása, bányavárosok címere, bányászmúzeum. Nem csak hazai, hanem más országban kiadott bélyegek, képeslapok is szerepelnek benne. Sőt a művészetben megjelent bányászati téma is, írók, költők. Még a balesetek megelőzése és a Hófehérke és a hét törpe is helyett kapott.:-) Hiszen ők is bányásztak drágaköveket... (ezt most nagyon tudom, hiszen a téli szünet alatt jó párszor megnéztem az eredeti 1937-ben készült Walt Disney rajzfilmet). Sőt, most is az megy a TV-ben a hátam mögött:-))

A könyv végén pedig pár oldalon kisszótár a szakszavak jelentését magyarázza el. 

Találtam a neten, remélem, még lehet vásárolni.:

http://www.museum.hu/kiadvany/4429/Banyaszat_a_belyeggyujtesben_es_a_kisgrafikaban

http://galeriasavaria.hu/termekek/reszletek/konyv-irat/956383/Kiss-Torok-Banyaszat-a-belyeggyujtesben-dedikalt/

Ha pedig valaki csak nézegetni szeretné, megvan pl. az OSZK-ban:

http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3328788

vagy nálunk az MFGI Országos Földtani Szakkönyvtárban:

http://hunteka.mfgi.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_mafi&bib1id=4&bib1field=0&term=BANYASZAT+A+BELYEGGY%C3%9CJTESBEN+ES+A+KISGRAFIKABAN%7C78988%7C99422%7C0&too_many_records=false&rc=3&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000

A neten böngészve olvastam, hogy a Magyar Posta idén ad ki Földtani kincseink címmel bélyegeket 2016. május 6-án. Kíváncsi vagyok mi lesz az, csak nem Nummulites az egyik?

A következő bejegyzésem a geológiai bélyegekről szól majd!