2016. november 5., szombat

Tamariska-domb Csepelen, Természetvédelmi Terület

A felvételeket még tavaly nyáron készítettem. Nagyon meleg volt:-) Az útvonal nem hosszú, kb. 40 perc séta, még anyukám is végig ment rajta! Van azért nagyobb szintkülönbség és lehet bozótosabb ösvényeken is végig menni, de a területet védve, körben zárt a kerítése, ezért pl. nem tud kiszaladni egy gyermek az utcára. Sajnos nincs játszótere, de nem is erre akarták a hangsúlyt fektetni, hanem az oktatásra, pihenésre. A domb tetején van egy sík terület, ahol meg lehet pihenni, padok vannak és akár nyársalni is van mód. A több táblából álló tanösvény szövege és képi világa a diákoknak segít, hogy megismerjék közvetlen környezetüket. Védett növényeket és állatokat is felsorolnak rajta. Nem csak családi programnak, de környezetórának is kiváló lehet. Hogy ez a terület természetvédelmi területté váljon, elhivatott lokálpatriótáknak - köztük Tenk Andrásnak és társainak a munkája- és az önkormányzat anyagi segítsége is kellett, hogy ez sikerüljön.


"A Tamariska-domb összesen 8 védett növényfajnak ad otthont. Legértékesebb élőhelyein, a homoki gyepeken megtalálható a magyar csenkesz, a homoki fátyolvirág, a homoki árvalányhaj, a budai imola, a báránypirosító vagy a homoki csüdfű. Az állatvilág is változatos, hiszen összesen 50 védett faj él ezen a területen – elsősorban olyanok, amelyek sikeresen alkalmazkodnak a környező lakóövezet zavaró hatásaihoz. A dombon fekvő feketefenyves ligetben fészkel és telel át az erdei fülesbagoly.
A Tamariska-domb a környező kertvárosi lakóövezet egyetlen nagyobb területű zöldfelülete, ennek megfelelően a csepeliek korábban is használták kikapcsolódásra, pihenésre. Országos jelentőségű védett természeti területként ez a funkció – a természeti értékek megőrzését, fenntartását és bemutatását prioritásként kezelve – továbbra is fennmaradhat."


Főbejárat, díszes fakapuval


Nyitvatartás

A tanösvény egyik táblája


Ha pedig nem a földrajzi és földtani érdekességek érdeklik a látogatókat, akkor van a domb alatt egy bunker is. Persze ez nem látogatható folyamatosan csak szervezett program keretében.


További olvasnivaló:

Mentők Lapja és Kadic Ottokár 110 évvel ezelőtt

Könyvtári polcrendezésem folytán bukkantam egy folyóiratszámra a Mentők Lapjából. Először azt hittem véletlenül került oda, mivel ez nem a gyűjtőkörünk és amikor kivettem a "papucsból", láttam, hogy Kadic Ottokár (1876-1957) írt benne egy cikket "A tűzhányókról és a földrengésekről" címmel. Az akkori könyvtáros lerakta a különlenyomatok közé a Kadic O. cikkekhez és gondolom nem akarta szétvágni az újságot. Teljesen meglepődtem, hogy volt ilyen folyóirat és hát nagyon szép a címlap grafikája is. A mentőautók "őse" a lovaskocsi látszik rajta. Ez a szám 1906-ban jelent meg, mely a 4. évf. 5. száma volt és a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Közlönye. A folyóiratot megnéztem a világhálón és még mindig megjelenik csak most már digitálisan
ld.: http://www.mentok.hu/mentok_lapja.html Hihetetlen, hogy 110 éves kiadványt nézegetek és a szövege, az aktualitás nem változott. A következő cikk pl. dr. Kovách Aladártól "Az uszás, mint mentő eljárás" -ról szól. 












Kadic Ottokár horvát származású magyar geológus, paleontológus volt, a szervezett magyar barlangkutatás megalapítója.
Kadic Ottokár
A népszerűsítő cikk apropója, hogy 1906-ban ismét kitört a Vezúv Olaszországban. Leírja, hogy alakul ki a vulkán, milyen tulajdonságai vannak, milyen a felépítése, milyen veszélyei vannak az emberre nézve. Ebben az évben hazánkból Lóczy Lajos Nápolyba utazott és Raffaele Vittorio Matteucci vendége volt. Az obszervatóriumból a lehető legközelebb figyelte az eseményeket. Még szakszerű leírás nem volt erről a vulkánkitörésről, viszont az 1872. évben történt katasztrófához hasonlított, amit két oldalon keresztül ismertetett. 1872. márciusában már dörgésekkel járó salakkivetések voltak és április 24-én du-án 3 és 4 óra között tűzhányó hamukúpja több helyen felszakadt és egy óriási tűzoszlop emelkedett. Ezután több lávafolyam a hegy oldalán mindenhol ömleni kezdett. Pár ezer lakos naivan elindult, hogy megnézzék közelebbről a katasztrófát. Este még lehetséges volt lóháton fáklyával megnézni Atrio del Cavallo lávamezőt, de nem tartott sokáig. Az emberek lábai alatt dübörgött a talaj, majd sötét füst és kénes gázok lepték el a környéket. A megrepedt hegy oldalán kitóduló izzó láva beborította a nézelődőket. Másnap 87 halottat találtak és 20 személy eltűnt.  A vulkáni kitörés még április 27-ig tartott. 
A cikk folytatásában a földrengéseket ismerteti, melyek a vulkánkitörések előtt és közben történik és milyen érzékeny műszerekkel lehet ezeket mérni. Hazánkban 1882. óta működik földrengési bizottság és a fővárosban létesült 1905-ben szeizmológiai intézet is. A műszeres regisztrálás 1902. március 1-jén kezdődött Budapesten a Földtani Intézet pincéjében felállított Omori-Gablovitz-féle szeizmográffal.
A cikk végén a folyóirat szerkesztősége kéri a lakosokat, orvosokat és mentőket, hogy minden, a mentéssel kapcsolatos ügyet közölni szíveskedjenek velük!

Momento: Idén, 2016. 08.24-én ismét volt földrengés Olaszország középső részén, sajnálatos módon emberek is megsérültek és halálos áldozatok is voltak. Az ország pont két törésvonalon fekszik. Ezekre a katasztrófákra sajnos nem lehet eléggé felkészülni. Újabb földrengés volt Olaszországban 2016.11.03-án!