Országos Földtani Szakkönyvtár térképtári gyűjteményéből válogatás az "Élet és Tudomány" folyóiratban

A Földtani Szakkönyvtár állományában nem csak folyóiratok és könyvek vannak, hanem többek között térképek is.

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet egyik kollégája - Dr. Babinszki Edit- havonta bemutat egy érdekes földtani térképet az Élet és Tudomány című folyóiratban. Ez a folyóirat nagy múltú (hetente megjelenik) és mindig törekedett népszerűsíteni a különböző tudományágakban a legfrissebb eredményeket és a nagyközönség részére az érdekességeket. A földtudomány mindig is helyet kapott benne.

A szerző cikkei a "Térképek a múltból" rovatban olvasható, kb. 2 oldalasak és hozzá 1 oldalon a színes földtani térkép digitalizált, kicsinyített változata. Eddig két térképről jelent meg cikk.

1.,
Babinszki Edit: Magyarország geológia térképe, Élet és Tudomány 2017. év. 72. évf. 3. sz. pp. 78-81.

A térkép címe: "Magyarország geologia térképe" M=1:1 000 000. Magyarhoni Geologiai Társulat adta ki 1896-ban. A térkép készítői Böckh János, Koch Antal, Pethő Gyula, Telegdi Roth Lajos, Schafarzik Ferencz, Szontagh Tamás, Gesell Sándor, Halaváts Gyula, Inkey Béla és Posewitz Tivadar.
A színes térképet, melyen a jelkulcsok is rajta vannak, metszette és nyomtatta Posner K. L. és fia térképészeti műintézete Budapesten.

A cikkből kiderül, hogy a térképet árulták és 450 példányt el is fogyott a Bányász- és Geológiai Kongresszus tagjai között. A könyvkereskedői ára 6 forint volt, a társulati tagok pedig 2 forintért vehették meg.

2., 

Babinszki Edit: Térképezés a legszebb földön. - Élet és Tudomány 2017. év. 72. évf. 8. sz. pp. 230-232.

A cikk a Földtani Intézet geológusainak 1970-es évekbeli Kubának a földtani térképezéséről szól. 

A térkép "Mapa geológico de la Provincia de Oriente, Cuba M=1:100 000". (Nagy Elemér szerk. 1976.) nyomán digitálisan szerkesztett térkép részlet és a hozzátartozó jelkulcs.

 A geológusok 1972-ben indultak útnak: Nagy Elemér, Radócz Gyula, Brezsnyánszky Károly, Jakus Péter, Korpás László és később Gyarmati Pál is.

1976-ban befejezték a munkákat. 

Az érdekesség, hogy a terepi munkák alatt addig nem ismert kaktusz fajokat vettek észre. Ezeket a helyi botanikusoknak a magyar geológusok meg is mutatták, ezért hálából róluk nevezték el az alig 30 cm-re megnövő Melocactus radoczi, Melocactus jakusi és a Melocactus nagyi példányokat.  

   

A térképet itt meg is lehet tekinteni: https://www.mfgi.hu/hu/terkepekamultbol

A márciusi számban Budapest kap helyet.:-)                  

(folyt. köv.)

Az "Év ásványa, Év ősmaradványa" programja rajzpályázatot és kisfilmkészítő pályázatot hirdetett!

A Magyarhoni Földtani Társulat a 2016. évben nyertes ásványról (gránát)

és ősmaradványról (Nummulites) pályázatot hirdetett, melyre 2017. február 26-ig várják a rajzokat és kisfilmeket. Előbbit az általános iskolásoktól, utóbbit a középiskolás diákoktól kérik.

Részletek a honlapon: http://evosmaradvanya.hu/index.html

A 2017. évben a szavazatok nyertes ásványa a kvarc, a  nyertes ősmaradványa a barlangi medve koponya. A Társulat évi rendezvényein szerepet fognak kapni.

Csepel-sziget geológiai térképe Schmidt Eligius Róberttől

Az egyik bejegyzésemben írtam a Geokalauzról, melyben szerepel a Csepel-sziget is. Már évekkel korábban találtam egy cikket a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentésében szintén Csepelről, melyet szeretnék bemutatni.

A cikk 1939-ben jelent meg, szerzője Schmidt Eligius Róbert.
A cikk adatai: Adatok Csepelsziget É-i részének sztratigráfiai, tektonikai és hidrológiai viszonyaihoz. Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1933-1935/II. pp. 987-1015.

A geológust a munkával a Földtani Intézet Igazgatója bízta meg. Az oka, hogy a pestszenterzsébeti lakos - vitéz Földváry János- meleg vizet keresett a strandbérletén. Ez a rész, a soroksári Dunaág, a gubacsi téglagyár és a Csepel községbe vezető híd alkotta partsávon feküdt. 

A mélyfúrásoknál a kőzetrétegekben - felső oligocénbe tartozó- elég változatos mikrofaunát talált, pl. Spiroplecta carinata, Cristellatria cfr. cultrata.   

24 fúrást sorol fel a cikkben, mely méterenként jelzi, hogy milyen kőzettípust talált és milyen ősmaradványok voltak benne, pl. Ostrea és Pecten kagyló töredékek. A faunák határozásában Schréter Zoltán és Sümeghy József segítette.

A szöveget szelvények és egy földtani térkép követi. A jelkulcson és a fúrások helyszíne mellett, szerepelnek utak és a vasútvonalak is, ld. alul:

Schmidt írja, hogy sósvizet talált a strandfürdő területén, még 296 méteres fúrások is voltak. A víz elemzését vegyészmérnökök végezték el.
A szövegből látszik, hogy mennyi szakember munkája kell, hogy megjelenjen egy szakcikk.

Végszó: Sajnos a pesterzsébeti strand nem működik, viszont van Csepelen strand, ahol termálmedencét és úszómedencét is használhatunk.

Könyvismertető: "Gasparik M. - Medzihradszky Zs.: A mi jégkorszakunk: Pleisztocén élővilág a Kárpátmedencében"

Első élményem a jégkorszak témával kapcsolatban, amikor általános iskolás koromban ellátogattunk a Mátra Múzeumba Gyöngyösön és láttam egy mamut csontvázat. Akkor még csak azt tudtam, hogy egy nagyon-nagyon régen élt állat csontjait nézem. 

Szeretnék bemutatni egy könyvet, ismét az Országos Földtani Szakkönyvtár gyűjteményéből.

Ez a könyv 2016-ban jelent meg. Előzménye visszanyúlik a Jégkorszak rajzfilmre (Ice Age 2002), amikor a szerzők látták a moziban és rádöbbentek, hogy ez a téma a Magyar Természettudományi Múzeum anyagaiban megtalálható. Az ötletet tett követte és elkészítették a Jégkorszaki kiállítást, mely 2008-ban meg is nyílt. A könyv terve pedig ennek az anyagnak egy összeszerkesztett tudományos ismeretterjesztő anyaga, mely tavaly megvalósult.

A kiadvány pontos adatai:  

Gasparik Mihály - Medzihradszky Zsófia: A mi jégkorszakunk: Pleisztocén élővilág a Kárpátmedencében. Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum: Herman Ottó Intézet, 2016. 208 p. (Természettár Könyvsorozat)

A Magyarországról készült földtani munkát, a Kárpát-medence földtanával együtt mutatja be. 

A könyvben a jégkorszak fogalmát, tudományos magyarázatokat sorol fel. A földtani, a növénytakaró és a paleozoológiai változásokat ismerteti. Bemutatja a jégkorszaki élővilágot, mely a Kora-pleisztocéntől a Holocén korszakig, az ember megjelenéséig tart. A Pleisztocén kb. 2,58 millió évvel ezelőtt kezdődött. 

Megtudjuk belőle, hogy a pollenvizsgálatok segítik a kutatást. "A pollen/spóra falát alkotó anyag, a sporopollenin rendkívül ellenálló és ha megfelelő közegbe (oxigéntől elzárt üledékbe) kerül, évmilliókig megőrzi formáját és mintázatát. Az üledékből való kinyerés után pollenmorfológiai bélyegek alapján meghatározható, növénycsaládhoz, nemzetséghez, fajhoz köthető." p.52.

 

A könyv impozáns, keménykötésű, tele színes tájképekkel, növény- és állatfotókkal együtt. Nem utolsó sorban ősmaradványokról képek és rajzok, mely a Múzeum gyűjteményében találhatóak. Ezek között vannak csontok Deningeri medve (Ursus deningeri) ujjpercek (kb. 320 000 éves), rénszarvas-maradványok, vidraszerű ősragadozó koponyája (Pannonicus pliocaenica). Növények közül pedig hazánkban talált ősi levél lenyomatok (juhar, platán, bükk stb) és pl. pollenek mikroszkópikus képei is tarkítják. Vannak még benne szemléletes táblázatok (rétegtanról, földtani korokról stb.). A könyv végén 7 oldal irodalom is található. 

A könyvet itt lehet megvásárolni.

Mint kisgyermekes szülő, láttam/láttuk a Jégkorszak rajzfilmeket, ezekről egy rövid ismertető itt található. Sajnos a tavalyit  a "A nagy bumm" még nem láttam, úgy hogy van mit bepótolnom!:-)

Ne felejtsük el, hogy ezekről a rajzfilmekről jelentek meg mesekönyvek is, melyek nagyon hasznosak, hogy a gyermekek az olvasást megkedveljék. Persze tudnunk kell, hogy nem minden igaz belőle, van benne mese is.:-)) 

A https://bookline.hu oldalon szakmai és mesekönyvek, foglalkoztatók is vásárolhatók!

Ezzel a könyvcímlappal zárom soraim, mely a családi könyvtárunkban van.:-)