2017. február 18., szombat

Csepel-sziget geológiai térképe Schmidt Eligius Róberttől

Az egyik bejegyzésemben írtam a Geokalauzról, melyben szerepel a Csepel-sziget is. Már évekkel korábban találtam egy cikket a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentésében szintén Csepelről, melyet szeretnék bemutatni.

A cikk 1939-ben jelent meg, szerzője Schmidt Eligius Róbert.
A cikk adatai: Adatok Csepelsziget É-i részének sztratigráfiai, tektonikai és hidrológiai viszonyaihoz. Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1933-1935/II. pp. 987-1015.

A geológust a munkával a Földtani Intézet Igazgatója bízta meg. Az oka, hogy a pestszenterzsébeti lakos - vitéz Földváry János- meleg vizet keresett a strandbérletén. Ez a rész, a soroksári Dunaág, a gubacsi téglagyár és a Csepel községbe vezető híd alkotta partsávon feküdt. 
A mélyfúrásoknál a kőzetrétegekben - felső oligocénbe tartozó- elég változatos mikrofaunát talált, pl. Spiroplecta carinata, Cristellatria cfr. cultrata.   
24 fúrást sorol fel a cikkben, mely méterenként jelzi, hogy milyen kőzettípust talált és milyen ősmaradványok voltak benne, pl. Ostrea és Pecten kagyló töredékek. A faunák határozásában Schréter Zoltán és Sümeghy József segítette.
A szöveget szelvények és egy földtani térkép követi. A jelkulcson és a fúrások helyszíne mellett, szerepelnek utak és a vasútvonalak is, ld. alul:




Schmidt írja, hogy sósvizet talált a strandfürdő területén, még 296 méteres fúrások is voltak. A víz elemzését vegyészmérnökök végezték el.
A szövegből látszik, hogy mennyi szakember munkája kell, hogy megjelenjen egy szakcikk.

Végszó: Sajnos a pesterzsébeti strand nem működik, viszont van Csepelen strand, ahol termálmedencét és úszómedencét is használhatunk.